A kapor (Anethum graveolens L.) kzismert fszer- s gygynvny, az Anethum nvnynemzetsg egyetlen faja. Npies elnevezsei: fszerkapor, kertikapor, kertikmny, uborkaf. Eredetileg a Fldkzi-tenger vidkn termett. Pannniba s Eurpba valsznleg a rmai legionriusok hoztk be. A nvny shazjrl megoszlanak a vlemnyek, egyesek a Kzel-Keletre, msok a Fldkzi-tenger vidkre helyezik, ahol vadon is elfordul. Innen terjedt el egsz zsiban, Amerikban, Eurpban. Kontinensnkn mr az korban is ismert volt, a grg-rmai civilizciban kiterjedten fogyasztottk. Magyarorszg s a Krpt-medence gasztronmijban jelents szerepet betlt fszernvny. A magyar konyhban elszeretettel hasznljk a kaprot.
Egyves, kiss fsod szr nvny. Kargykere 40–60 cm mlyre hatol a talajba. Szrnak hosszt (60–140 cm) a krnyezeti tnyezk ersen befolysoljk. A szr s valamennyi oldalhajts ernys virgzatban vgzdik. Kzepesen melegignyes. Fejldse sorn hignye vltozik: kezdetben az alacsony hmrsklet elnysebb szmra, mg bimbs llapotban a magas. Magjai 4-5 C-on mr csrzsnak indulnak, de az optimlis csrzsi hmrskleten, 12-15 C krl van. Levele, fiatal virga s berett termse egyarnt alkalmas fszerezsre. A hajtsokat s a leveleket frissen s szrtva is hasznljuk. Zld virgos rszt nyersen s szrazon morzsolva, magjt egszben s darlva is fogyasztjuk. that aromjt illolajok adjk.

Egyik leggyakoribb felhasznlsi mdja, hogy klnfle uborks telek fszerezse - pldul a kovszos uborka, amelynek elmaradhatatlan ksrje. De zvilga tkletesen harmonizl mg a gombval, burgonyval s tojsos telekkel is, a trval pedig - akr desen, akr ssan - elvlaszthatatlan prost alkotnak. Nagyon j fszere tovbb a legtbb halas fogsnak, markns aromja pedig a klnbz mrtsok zeit is fokozza. A kapor gygyhatsa, antiszeptikus, nyugtat hats. Felhasznlsa fszerknt az lelmiszeriparban (legjelentsebb), kozmetikai iparban, npgygyszatban emsztszervi panaszokra.
|