A mngold a disznparjflk (Amaranthaceae) csaldjba, a rpaformk (Betoideae) alcsaldba tartoz konyhazldsg, legkzelebbi rokona a ckla. Kvetkezskppen „leveles rpnak” is nevezik. Br a Fldkzi-tenger krnykn mr az i. e. V-IV. szzadban ismertk, mgis mra Eurpban szinte ismeretlen nvnyrl van sz. Lgy szr ktves nvny, az els vben a gykere s lombozata, a msodik vben a magszra fejldik ki, azonban mivel konyhai clra leveleit hasznljuk, ltalban az els vben leszreteljk ket. A nvny termse a gomoly. Tbb fajtja van: a legelterjedtebbnek levelei mlyzldek vagy halvnyabbak de ismert lils vagy pirosas levlnyel fajtja is), s a nvny akr 60-80 centimteresre is megnhet. Formja egy megnylt knai kelhez hasonlt. Talajban nem vlogats, de ignyli a sok napstst s a vizet, melybl egy nap akr 2 dl-t is elhasznl. Tavasz vgn vetik, s jliustl ks szig nveszt zletes leveleket.
KKKKKKKKKKKKKKKK
Az ze a spenthoz (paraj) hasonl, de annl erteljesebb. A levelekbl ltalban a spenthoz hasonl fzelket ksztenek, a levlnyelek pedig a sprghoz hasonlan hasznlhatk fel. A mngoldnak magas az A-, B1-, B2- s C-vitamin tartalma, ezen kvl cukrot, pektineket, szerves savakat (oxlsav, almasav, citromsav), foszfort, kliumot, kalciumot, vasat s magnziumot tartalmaz. A passzrozott levelek kis tglcskk formjban fagyaszthatak anlkl, hogy zkbl vagy vitamintartalmukbl vesztennek, s gy tlen is „friss” alapanyagot biztost a fzelkekhez.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok
Archvum