A rebarbara (Rheum) a szegf�vir�g�ak rendj�be �s a keser�f�f�l�k csal�dj�ba tartoz�, l�gysz�r� n�v�nynemzets�g. A n�v�nyeknek nagy, h�romsz�gforma leveleik vannak, h�sos lev�lny�llel. A k�tivar� vir�gok apr�k, sz�n�k a z�ldesfeh�rt�l a r�zsav�r�sig terjed, bogas f�rtvir�gzatba t�m�r�lnek. Sz�mos faj�t termesztik gy�gyn�v�nyk�nt vagy emberi fogyaszt�sra. B�r a levelek m�rgez�k, a lev�lnyeleket fanyar �z�k�rt felhaszn�lj�k. A sz�rat akkor szabad csak leszedni, ha m�r elsz�nez�d�tt – ez a sz�n a fajt�t�l f�gg�en s�t�t r�zsasz�nt�l eg�szen a m�lyv�r�sig terjed, de ismert z�ld sz�r�, z�ld h�s� fajta is. A rebarbara �vel� n�v�ny. Legsz�vesebben az �de, m�ly r�teg� talajokon terem. A laza talajokon kor�bban lehet betakar�tani, �m ehhez t�bbletnedvess�get ig�nyel. Nevelhet� f�l�rny�kban is, �m itt k�s�bb lesz betakar�that�. Szinte minden talajon termeszthet�, ha a talajban elegend� a t�panyag. Viszont a tavasszal gyorsan meleged� homoktalajokon hamarabb hoz term�st, mint a k�t�tt, nedves talajon. Ugyan a f� �ltet�si ideje az �sz, de m�g a m�rcius eleje is alkalmas �ltet�s�re. Nagy teny�szter�letet ig�nyel, ezt felt�tlen kalkul�ljuk be a hely kiv�laszt�sn�l.