A rebarbara (Rheum) a szegfűvirágúak rendjébe és a keserűfűfélék családjába tartozó, lágyszárú növénynemzetség. A növényeknek nagy, háromszögforma leveleik vannak, húsos levélnyéllel. A kétivarú virágok aprók, színük a zöldesfehértől a rózsavörösig terjed, bogas fürtvirágzatba tömörülnek. Számos faját termesztik gyógynövényként vagy emberi fogyasztásra. Bár a levelek mérgezők, a levélnyeleket fanyar ízükért felhasználják. A szárat akkor szabad csak leszedni, ha már elszíneződött – ez a szín a fajtától függően sötét rózsaszíntől egészen a mélyvörösig terjed, de ismert zöld szárú, zöld húsú fajta is. A rebarbara évelő növény. Legszívesebben az üde, mély rétegű talajokon terem. A laza talajokon korábban lehet betakarítani, ám ehhez többletnedvességet igényel. Nevelhető félárnyékban is, ám itt később lesz betakarítható. Szinte minden talajon termeszthető, ha a talajban elegendő a tápanyag. Viszont a tavasszal gyorsan melegedő homoktalajokon hamarabb hoz termést, mint a kötött, nedves talajon. Ugyan a fő ültetési ideje az ősz, de még a március eleje is alkalmas ültetésére. Nagy tenyészterületet igényel, ezt feltétlen kalkuláljuk be a hely kiválasztásnál.